2013. szeptember 1., vasárnap

18.rész Álom és valóság

Sziasztok! Meghoztam a 18. részt. Köszönöm a kommenteket!! :)) Ha tetszik a blog iratkozzatok fel. Továbbra is írjatok komikat, jöhet hideg is-meleg is. Kíváncsi vagyok a véleményetekre!! :))) Jó olvasást!
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-Ma délután Alicia és én....
Ekkor egy kisebb ütést éreztem az oldalamon. Kinyitottam a szemem és rájöttem, hogy leestem az ágyról. Hajnali 5 óra volt. Szóval csak álmodtam. Ezek szerint nem beszéltem még Niallel, de a csók Louissal  megtörtént? Vagy azt is csak álmodtam? Nem érdekelt, hogy hajnal van, felkaptam a telefonom, kikerestem Louis nevét és tárcsáztam a számot. Másodperceken belül egy álmos hang szólt a telefonba.
-Haló?
-Louis. Alicia vagyok.
-Mit szeretnél, azok után, hogy elküldtél? Pedig te is akartad azt a csókot.-mondta kicsit szomorú, de mégis nyugodt hangon. Ezek szerint megtörtént.
-Louis én sajnálom, de Niall...
-Tudom Niallt szereted. Tudod mit? Ne mondjuk el senkinek, hogy mi történt. Főleg ne Niallnek. Így legalább te boldog lehetsz a drága barátoddal.
-Köszönöm Louis. Hidd el te is találni fogsz egy lányt.
-Nekem nem kell más.-csúszott ki a száján, majd letette. Ezek után már nem tudtam visszaaludni. Lassan kisétáltam a fürdőbe, levettem a ruháimat és beálltam a zuhany alá. Olyan fél óra után kiszálltam és magam köré tekertem egy törülközőt. Beálltam a tükör elé, kevés sminket tettem fel, majd kifésültem a hajam és kiengedve hagytam. A törülköző még mindig körülöttem volt, úgy mentem vissza a szobámba és felöltöztem. Egy cicanadrágot vettem fel egy Live While We're Young feliratú felsővel és egy 1D-s sapival



Lementem a konyhába reggelizni, majd beültem a tévé elé. Közben kicsit elgondolkodtam. Hirtelen valaki a vállamra tette a kezét. Annyira megijedtem, hogy egy hatalmasat sikítottam.
-Nyugi húgi, csak én vagyok az.-nevetett Liam.
-Most majdnem szívrohamot kaptam.-duzzogtam.
-Bocsi, nem tudtam, hogy nem figyelsz.
-Semmi baj.-mosolyogtam rá.
-Hogy aludtál?
-Remekül.-mondtam kicsit gúnyos hangon.
-Valami baj van?
-Nincs.
-Biztos?
-Igen, biztos.-ekkor teljesen déjá vu érzésem támadt. Mintha ezt már átéltem volna. Na mindegy biztos csak képzelődöm. Nem is foglalkoztam többet ezzel a dologgal. 7-kor Liam elment próbára. Én filmeztem, egész délelőtt csak romantikus filmeket néztem és szinte az összeset végig bőgtem. Délben csörgött a telefonom.
-Igen?
-Szia Alicia.-szólt bele Niall.
-Szia!
-2 körül megyünk a fiúkkal az 1D házba, át jössz te is?
-Persze, akkor ott találkozunk. Szia!-mondtam és letettem. Rendbe szedtem magam és fél 1-kor elindultam. Pontban kettőkor értem oda. Épp, hogy beléptem az ajtón, a szöszivel találtam szembe magam.
-Hiányoztál.-mondta, majd felkapott és megölelt.
-Te is nekem, de mi ez a jó kedv szöszi?-kócoltam össze a haját.
-Semmi.-rántotta meg a vállát és megcsókolt.
-Menjünk be a többiekhez.-fogtam meg a kezét és húztam a nappali felé. A nappaliba érve köszöntem és adtam egy-egy puszit mindenkinek. Leültem Niall és Liam közé, majd beszálltam én is a beszélgetésbe. Feltűnt, hogy Harry nincs itt, de pont akkor lépett be a szobába és nem egyedül volt. Egy magas, barna, göndör hajú lánnyal sétált be kéz a kézben.
-Sziasztok!-köszönt Harry.
-Sziasztok!-intett a lány. Látszott rajta, hogy zavarban volt.
-Kit tisztelhetünk a mi kis Hazzánk oldalán?-kérdezte Louis.
-Ő itt a barátnőm, Dorothy.-nézett a lányra egy mosoly kíséretében. Mindenki odament a lányhoz és bemutatkozott. Én is ezt tettem.
-Szia én Alicia Payne vagyok, Liam húga.
-Szia Dorothy Lewis. -fogtunk kezet. -Örülök, hogy megismerhetlek.
-Én is örülök. Na, de mesélj, hol találkoztatok? Hogy jöttetek össze? Mindenre kíváncsi vagyok. Várj menjünk ki a konyhába, csinálok forrócsokit.
-Rendben.-válaszolt.
-Styles elrabolom a barátnődet.-néztem Harryre.
-Nem adom.-ölelte magához Dorothyt.
-Estére visszakapod.
-Rendben, viheted.-engedte el barátnőjét a göndör és leült a fiúkhoz beszélgetni. Én pedig Dorothyval a konyhába mentem. Ő leült én pedig csinálta a forrócsokit. Amikor elkészült odatettem egy bögrét elé és magam elé is, majd én is leültem.
-Na mesélj. Mindent tudni akarok.
-Hol is kezdjem?
-Az elején.
-Hát 3 hete találkoztunk először, egy üzletben. Beszélgetni kezdtünk, majd elkérte a számomat. Másnap felhívott és elhívott vacsorázni. Ott megvolt az első csók, majd randiztunk még néhányszor és megkérte, hogy legyek a barátnője.
Ezek után még rengeteget beszélgettünk és nagyon jóba lettünk. Lehet, hogy ez egy új barátság kezdete. Ekkor Harry jött be a konyhába.
-Kérem a barátnőmet.
-Nem adom, menj vissza a többiekhez.
-De kérem vissza.-ment oda Dorothyhoz és felé nyújtotta a kezét. A lány megfogta Harry kezét és felállt, majd megölelte a göndörkét.
-Gonosz Göndör.-néztem rá mérgesen.
-Jó név, de mi most megyünk Alica.-ekkor megint előtört belőlem a déjá vu érzés. Ezt én már átéltem egyszer. Biztos vagyok benne. Tudom már az álmom. Az álmomban ugyan ez történt. A reggeli beszélgetés Liammel, Harry barátnője, a konyhában történtek minden. Ekkor egy kéz lengett a szemem előtt.
-Alicia, jól vagy?-kérdezte Harry.
Megráztam a fejem és válaszoltam.
-Igen, jól vagyok, csak elbambultam.
-Azt látom.-nevetett.-De mi most megyünk.
-Ja, jó.
-Szia! -köszöntek el szinte egyszerre.
-Sziasztok!
Hallottam, ahogy a többiektől is elköszöntek, majd elmentek. Én pedig visszamentem a nappaliba a többiekhez.

*
 9 órakor már csak Liam, Niall, Louis és én voltunk ott. Kimentem a konyhába egy pohár vízért. Hirtelen két kezet éreztem a derekamon. Tudtam, hogy Niall az, ezért nem fordultam, meg, de lelkiismeret furdalásom lett. Tudom, hogy Louis azt mondta, hogy ne mondjuk el, de nem bírom. El kell mondanom.
-Niall.
-Igen?
-Mondanom kell valamit.
-Mondjad.
-Szóval..én..és...Louis.-hajtottam le a fejem.
-Mi van veled és Louissal?-nézett rám komolyan, de ekkor belépett Louis is.
-Ma délután Alicia és én megbeszéltük, hogy elmegyünk holnap vásárolni.-fejezte be a mondatomat Louis.
-Jól van, menjetek csak.-húzta mosolyra száját Niall, majd visszament a nappaliba.
Louis jött oda hozzám.
-Mért nem hagytad, hogy elmondjam?
-Mert nekem a te boldogságod a legfontosabb.
-Köszönöm.-öleltem meg.
Ezek után mindenki hazament. Mi is hazamentünk Liammel. Felmentem a szobámba és az esti teendők után aludni mentem.

2 megjegyzés: